|
Karmazsin ácsharkály - Campephilus melanoleucos
  Meghallgat
| Jellemzői: |
Testhossza 31cm, testtömege kb. 243g. Piros feje csúcsos, tarajszerű tollazatban végződik, füle alatt egy kis fekete-fehér folt található. Torka egyöntetű fekete, melle és háta fekete, és egy jellegzetes V-alakú fehér vonal fut le a vállakon a hát közepéig. Farka szintén fekete, míg hasa fekete-sárga vízszintes csíkozású. A tojó csőre tövétől fekete csík húzódik a tarajáig, valamint széles fehér csík látható a feje oldalán. Ezen kívül a tojónak nincs fekete-fehér arcfoltja. Csőre világos bézsszínű, szivárványhártyája sárga, lába sötét. |
| Hangja: |
2 jellegzetesen magas és nazális hangot hallat, valamint egy hosszú „kvirr kvirr eh” kiáltást. Dobolása erőteljes, egyszótagú.
|
| Élőhelye: |
Főként zárt lombozatú erdőkben és nyílt bokros területeken él, de megtalálható átmeneti erdőt képező (esőerdő-hegyvidék) öreg erdők trópusi éghajlatú területein is. |
| Elterjedése: |
A karmazsin ácsharkály Kolumbiától Argentína északi részéig gyakori faj. Brazília északkeleti részén, az Amazonas-vidéken is fellelhető. |
| Életmódja: |
Általában párban vagy kis, 5-fős csapatokban él. Fatörzsekre mászik fel, egészen a fa tetejéig. Röpte erőteljes, hullámzó. Táplálékát fában élő rovarok és lárváik jelentik; az általuk a fatörzsben keltett hangot a madár meghallja. Ha talál egy ígéretesnek tűnő pontot, erőteljes csőrével lyukat vés a fába, ezután hosszú, hegyes nyelvével benyúl a fa belsejébe, és kihúzza az áldozatát. Röpte hangos zajt kelt, amikor a nászidőszak során a párok a levegőben találkoznak. Elhalt fába vájt odvakban költ. |
|
|
 |
 |
 |
|
Dél-Amerika trópusi madarai
|
|
 |
 |
 |
|
